panelarrow

Szerzőijog.com

Szoftverek, zene, film szerzői jogai. Jogszabályok, információk

Blog – minden ami szabadalom, védjegy, szellemi tulajdon

A NEGYVENBILLIÓ FORINTOT ÉRŐ ALMA

Többet ér az alma, amibe beleharaptak, mint a teljes 2014-es magyar GDP. Közel negyvenbillió forintot ér az Apple márkája a Forbes listája szerint. Ez számokkal leírva 40.000.000.000.000 forint, ami mellett a valaha megnyert legnagyobb magyar lottónyeremény a maga “csekély” ötmilliárd forintos összegével labdába sem rúghat. A világ legértékesebb brandjeinek listája olyan márkákat vonultat fel, melyek termékeit és szolgáltatásait nap mint nap fogyasztjuk vagy vesszük igénybe, azonban mit sem sejtünk kedvenc brandjeink csillagászati értékéről. Cikkünkben bemutatjuk az öt listavezető márkát, valamint megvizsgáljuk azt is, hogy milyen brand-stratégia vezetett e cégek kiemelkedő pozíciójához… a teljes cikk ide kattintva elérhető a Védjegyblogon

Ismert márkanév a domainben – mikor, hogy?

Mitől függ az, hogy megjeleníthetünk-e egy ismert márkanevet hirdetéseinkben, vagy akár egy általunk használt domain névben? Ennek járt utána a Domainjog blog. Egy saját márka kiépítése és felfuttatása bizony embert próbáló feladat, és nem is sikerül mindenkinek. Ahhoz, hogy egy brand világhírűvé, vagy akár „csak” európai szinten ismert kereskedelmi névvé váljon, hatalmas anyagi és emberi ráfordítás szükséges. Aki nagyban gondolkodik, annak mindenféleképpen érdemes ezt az utat választania. A márkavédelem legegyszerűbb és egyben leghatékonyabb módja a védjegy, mellyel a cég neve, logója, vagy áruinak/szolgáltatásainak megnevezése sajátítható ki. De mi van, ha nincs kedvünk, erőforrásunk, tőkénk egy saját brand kiépítésére? Meg lehet próbálni ismert márka farvizén evezve sikereket begyűjteni, de ilyenkor extrém körültekintéssel érdemes eljárni, mert könnyen lehet nagyot bukni… a teljes cikk ide kattintva elérhető a Domainjog blogon

Küszöbön az európai védjegyrendszer reformja

2015. április 21-én a Bizottság bejelentette, hogy a három EU-s kulcsintézmény (Bizottság, Parlament, Tanács) megegyezett a reform általános irányait illetően. A Bizottság előterjesztése nagy részben a Max Plank Institute által készített kétszázkilencven oldalas „Az európai védjegyrendszer működéséről szóló általános tanulmány” alapján íródott. A Bizottság 2013-as sajtóközleménye szerint a fő cél a vállalkozások innovációs készségének hatékonyabb ösztönzése, és a hamisított áruk elleni hatékonyabb fellépés lehetősége. A Barosso-bizottság akkori belső piacért felelős francia származású biztosa Michel Barnier a védjegyeket a szellemi tulajdonvédelem területén elért első európai szinten is releváns sikerként aposztrofálta. Két évvel később a Bizottság közölte, hogy sikerült megállapodni a Tanáccsal és a Parlamenttel a reformok folytatásáról… a teljes cikk ide kattintva elérhető a Védjegyblogon

Kalóznak állnának a Zöldek

A választások előtti zagyva politikusi ígérgetésekbe időnként véletlenül okos ötlet is kerülhet. Így történt ez most. Persze nem nálunk, hanem Angliában. Anglia és Wales Zöld Pártja ugyanis azt ígéri, hogy 14 évre rövidítené a szerzői jogi védelmet, és bizonyos körülmények között legalizálná a fájlmegosztást. Kizáró feltétel lenne az üzletszerűség, vagyis saját használatra törvényes lenne a megosztás és letöltés (peer-to-peer). Angliában és a világ nagyrészén a szerzői jogi védelem a szerző haláláig, plusz 70 évig tart.

Persze minden felelősséget nélkülöző ígérgetés ez egy olyan pártocska részéről, amelyik a közvélemény-kutatások szerint maximum a szavazók 5%-ának voksában reménykedhet, és csupán 2010 óta rendelkezik parlamenti képviselettel. Az európai jogalkotóknak ellenben csak akarniuk kéne, hogy rendet rakjanak ezen a téren… a teljes cikk ide kattintva elérhető a Szabadalmi blogon

Indul a szegények szabadalma projekt – kitörési lehetőség a tőkeszegény, de kreatív magyaroknak

Március 15. egy jelentős nap. Idén viszont több szempontból is forradalmi ez a dátum, mivel nemcsak nemzeti ünnep volt ezen a vasárnapon, hanem elindult a Szegények Szabadalma is. Ez a szolgáltatás a magyarországi internetes piacvezető iroda, a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft-é, de egy civil összefogás részének is tekinthető, mely kereteit a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) adja. Mi is ez valójában, és kiknek szól? Erre egy kis kitérővel adható meg a válasz… a teljes cikk ide kattintva elérhető a Szabadalmi blogon

Válságba jutott a magyar találmányok védelme

Ötvenéves mélypontra zuhant a magyar szabadalmi bejelentések száma. Hazánkban a kreatív magyarok technológiai innovációs sikereit nem követi az innováció-védelem sikere. Kormányzati intézkedés nélkül fennáll a veszély, hogy a magyar fejlesztések védtelenek maradnak, az EU fejlesztési támogatások hatékonysága pedig csökken. 2014-ben a külföldi közvetlen bejelentésekkel együtt csupán 619 szabadalmi bejelentés született. Ez egyben 50 éves mélypont, amely a 2013-as 701 darabszámhoz mérten is jelentős csökkenést jelent. Ezt Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke a múlt évben még megpróbálta sikerként beállítani szokásos év eleji sajtótájékoztatóján. Idén elmaradt a sajtótájékoztató, a „pilóta” kommunikációs stábja feltehetőleg még keresi a „sikerszámokat”… a teljes cikk ide kattintva elérhető a Szabadalmi blogon

Pókember, Redskins és Converse – Botrány botrány hátán

A WIPR összeszedte, hogy melyek 2015 legizgalmasabb IP kérdései, melyeket a Szabadalmi blog is árgus szemekkel figyel majd. Mi ezek közül is kiválogattuk a legérdekesebbeket.

Pókember vs Marvel
A kérdés 1990-re nyúlik vissza, amikor Stephen Kimble szabadalmaztatott újdonságával tört be a játékpiacra: a pókháló-szerű anyagot kilövellő kesztyűben ugyanis nagy lehetőséget látott. A pókember képregényt és filmeket forgalmazó Marvel viszont sunyi módon először elutasította Kimble kérvényét a játék forgalmazására, majd hamarosan egy hasonlót kezdett árulni saját neve alatt. 2001-ben Kimble meg is nyert egy pert, amivel a játék múltbeli és jövőbeli eladásából származó bevétel 3,5%-át tudta bezsebelni. A játékra vonatkozó szabadalmi oltalom 2010-es lejárásával azonban a kérdés újra bíróság előtt kötött ki – a Marvel ugyanis erre hivatkozva nem fizet többet Kimble-nek. Vajon sarcolhatja tovább a feltaláló a pénzes zsákot? 2015-ben kiderül… a teljes cikk ide kattintva elérhető a Szabadalmi blogon

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.