panelarrow

Szerzőijog.com

Szoftverek, zene, film szerzői jogai. Jogszabályok, információk

Szoftverjog

A szoftvereket a szerzői jog védi. Az oltalom nem függ lajstromba vételtől, tehát a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik. Ez az oltalom lajstromozás nélkül megilleti a szerzői mű színvonalát elérő szoftvereket.
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. [1. § (3)], de nem minden szoftver szerzői mű, csak az ahol megvan az egyéni, eredeti jelleg.

Ld. SZJSZT jogesetek, ill. a törvény.

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). A gyakorlatban azonban a nyilvánosságra hozatalnak van nagyobb jelentősége, mert ezt lehet bizonyítani, és a szerző személye is ezen keresztül azonosítható jogvita esetén. A szerzőség tényének bizonyítása érdekében ajánlott az önkéntes műnyilvántartás igénybevétele.

Amennyiben a szoftverhez nem kapcsolódik műszaki jellegű megoldás (hardver), abban az esetben a szoftvert védő szerzői jog az, ami a megoldás védelmét biztosíthatja, szabadalom vagy más lajstromozott oltalom arra nem szerezhető.

Bővebb információ a szoftverek és a szabadalmak viszonyáról, külföldön érvényesíthető jogokról a Pintz és Társai honlapján.

használt szoftverek jogi hátteréről másik menüpontban olvashat.

 

A szoftverjog biztosítása

Az utánzás ellen egyrészt a szerzők védelmét biztosító műszaki megoldások/intézkedések (pl. másolásvédelem) lehetnek az Ön segítségére.
Jogi szempontból bármiféle sérelem bekövetkezte előtt két dolgot tudunk javasolni:
– az önkéntes műnyilvántartás igénybevételét a szerzőség bizonyításának megkönnyítése végett,
– a szoftverrel kapcsolatos jogi helyzet egyértelmű írásbeli szerződéses rögzítése azokkal szemben, akiknek valamiféle szerepük lehet azzal kapcsolatban, vagyis egyrészről
1. a program elkészítésében közreműködő személyekkel, vállalkozásokkal, másrészről
2. a felhasználókkal szemben, vagyis megfelelő licencstruktúra (ÁSZF) kidolgozása.

Szerződések kidolgozása és ellenőrzése kapcsán természetesen tudunk segíteni Önnek.

Fontos szabályok e tekintetben:

– Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. [42. § (3)]
– A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók. [58. § (3) ]
– A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni. [45. § (1)]
– Ha az internetes nyilvánossághoz közvetítést maga a szerző gyakorolja, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a műre a szerző elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást. [45. § (3)] (“Internetes nyilvánossághoz közvetítés” az, amikor úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.)
– Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén. [60. § (5) ]

Üzleti megoldás és ötlet Magyarországon jogilag általában nem védhető, csak ha annak tárgya megfelel a speciális oltalmi formák (szabadalom, használati minta, szerzői jog) esetében meghatározott különleges feltételeknek.

Amennyiben a szoftverhez nem kapcsolódik műszaki jellegű megoldás (hardver), abban az esetben a szoftvert védő szerzői jog az, ami a megoldás védelmét biztosíthatja. Ez az oltalom lajstromozás nélkül megilleti a szerzői mű színvonalát elérő (tehát, egyéni, eredeti jellegű) szoftvereket. A szerzőség tényének bizonyítása érdekében ajánlott az önkéntes műnyilvántartás igénybevétele.

Amennyiben a metódus az “üzleti megoldás” kategóriájába esik, és nincs “műszaki” része, abban az esetben Magyarországon (illetve Európában) nem védhető – esetleg az USA területén szerezhető rá lajstromozott oltalom.

A szoftvereket védő oltalom terjedelme

A „számítógépi program” fogalma magában foglalja a számítógépi program kifejlesztéséhez vezető előkészítő dokumentációt is, feltéve hogy az előkészítő munka jellegénél fogva későbbi fázisában számítógépi programot eredményezhet. A szerzői jog védelmének tárgya magában foglalja a számítógépi program kifejezési formáit, valamint a számítógépi program kifejlesztéséhez vezető előkészítő dokumentációt, amelyek e program többszörözését, illetve későbbi megvalósítását eredményezhetik.

Valamely számítógépi program forráskódja vagy tárgyi kódja e program kifejezési formája, ezekre kiterjed a számítógépi programok szerzői jogi védelme. Ezzel szemben a grafikus felhasználói felület tekintetében az Európai Bíróság és a magyar SZJSZT is megállapította, hogy az ilyen felület nem teszi lehetővé a számítógépi program többszörözését, hanem csupán e program valamely elemének minősül, amellyel a felhasználó az említett program funkcionalitásait használja.

A szerzői jogi védelem alatt álló számítógépi program használati kézikönyvében(dokumentációjában) leírt egyes elemeknek valamely más számítógépi programban, vagy e program használati kézikönyvében történő többszörözése az e kézikönyvön fennálló szerzői jog megsértésének minősülhet, ha e többszörözés a kézikönyv szerzője saját szellemi alkotásának a kifejeződését képezi.

A kézikönyv bizonyos elemei (kulcsszavak, a szintaxis, a parancsok és parancskombinációk, az opciók és az alapértelmezések, valamint az ismétlések) általában szavakból, számokból és matematikai fogalmakból állnak, amelyek külön-külön, önmagukban véve nem minősülnek a számítógépi program szerzője szellemi alkotásának. A szerző csupán e szavak, számok vagy matematikai fogalmak kiválasztásán, elrendezésén és kombinációján keresztül fejezi ki alkotó szellemét eredeti módon.

A szoftver funkciói, a programozási nyelv nem képezhetik szerzői jogi védelem tárgyát

A szerzői jogi védelem kiterjed a számítógépi programok bármely formában történő kifejezésére, azonban a szoftver bármely elemének alapjául szolgáló ötletekre, elvekre, elgondolásokra nem. Az a mód esik az oltalom alá, ahogyan a szoftver funkcióinak konkrét kifejezését a szerző megvalósítja. Ennek megfelelően a szerzői jog megsértését az jelenti, ha egy számítógépes program funkcióinak kifejezését jelentős részben reprodukálják, utánozzák.

A számítógépi programelemek közül sem a számítógépi program funkcionalitása, sem a számítógépi program keretében, a program bizonyos funkcióinak a használata céljából alkalmazott programnyelv és adatfájlformátum nem minősül e program kifejezési formájának, nem terjed ki rá az oltalom. Ha a számítógépi program funkcionalitása szerzői jogi védelemben részesülhetne, azt eredményezné, hogy az ötletek a technikai haladás és az ipari fejlődés rovására kisajátíthatók lennének. A számítógépi programok szerzői jogi védelmének alapvető jellemzője, hogy kizárólag a mű egyéni kifejezésére korlátozódik, és ezért meghagyja a kívánt teret más szerzők számára azt illetően, hogy hasonló, vagy akár azonos programokat hozzanak létre, amennyiben ezt nem másolás útján teszik.

Az oltalom a program betű („karakter”) szerint azonos elemeit fedi le, vagyis a forráskódot, a tárgyi kódot, valamint bármely olyan elemet, amely a szerző kreativitását fejezi ki – de csakis akkor, ha a kifejezési formában pontos azonosság áll fenn. A szoftver funkciói, a programozási nyelv és a program által alkalmazott speciális adatfájl-formátum nem tartoznak a program kifejezési formájának körébe, így nem képezhetik szerzői jogi védelem tárgyát [C-406/10].

A vizuális felhasználó felület (GUI)

A számítógépi programalkotás funkcionális mű, melynek elsődleges feladata a számítógépes rendszer többi elemével, illetve a felhasználóval történő interakció, az azokkal való együttműködés. A kapcsolatra, illetve az együttműködésre annak érdekében van szükség, hogy a szoftver a rendeltetésének, ezen belül a felhasználó által meghatározott célnak megfelelően tudjon működni.

Az a tény, hogy a számítógépi programalkotás funkcionális mű, általában kihat a szoftver valamennyi alkotóelemére, így az említett kapcsolatot, illetve együttműködést fizikailag és logikailag megvalósító úgynevezett csatlakozó felületre (interfészre), ezen belül a kölcsönhatást vizuálisan megjelenítő úgynevezett grafikus felhasználói felületre is. A számítógépi programalkotások esetében ezért, műfaji sajátosságok okán, a szoftver célszerinti működése és grafikus felhasználói felületének vizuális megjelenítése között általában és jellemzően erőteljes funkcionális kapcsolat mutatható ki.

Az utóbbi években az alkalmazói programok grafikus felhasználó felületének kialakításában egyfajta – célszerűségi okokra visszavezethető – vizuális egységesülés figyelhető meg: a felhasználó által vezérelhető folyamatok áttekinthetősége, a kezelés egyszerű és gyors elsajátíthatósága érdekében még a különböző funkciót ellátó szoftverek grafikus felhasználói felületei is lényegében hasonló vizuális elemekből – szerkesztőablakok, eszköztárak, ikonok, menüsorok és más nyomógombok – építkeznek.

Azonos célokat szolgáló számítógépi programalkotások nagyfokú hasonlóságából önmagában nem lehet a szerzői jogok megsértésére, azaz más, hasonló célú programalkotások jogosulatlan felhasználására következtetni.

A számítógépi program egyéni, eredeti jellegű kifejezési formájának többszörözése magának a számítógépi programnak a többszörözését is eredményezi, lehetővé téve ezáltal a számítógép számára, hogy funkcióját ellássa. A felhasználói felületek a számítógépi program azon részei, amelyek biztosítják valamennyi szoftver- és hardverelem más szoftverrel és hardverrel, valamint a felhasználókkal történő összekapcsolódását és kölcsönhatását, hogy a célnak megfelelően tudjanak működni. Különösen a grafikus felhasználói felület olyan kölcsönhatási felület, amely lehetővé teszi a számítógépi program és a felhasználó közötti kommunikációt. Ilyen körülmények között a grafikus felhasználói felület nem teszi lehetővé e számítógépi program többszörözését, hanem csupán e program valamely elemének minősül, amellyel a felhasználó az említett program funkcionalitásait használja.

A felhasználói felület szerzői jogi védelemben részesülhet, ha ez a felület a szerző saját szellemi alkotásának minősül. Jogvita esetén a bíróság (SZJSZT) feladata annak vizsgálata, hogy ez‑e a helyzet, figyelembe véve többek között a grafikus felhasználói felület részét képező valamennyi összetevő egyedi elrendezését és konfigurációját annak meghatározása céljából, hogy melyek töltik be az eredetiség kritériumát. E tekintetben e kritériumnak nem tesznek eleget a grafikus felhasználói felület azon összetevői, amelyeket kizárólag technikai funkció jellemez.

Ld. bővebben:
http://www.jogiforum.hu/blog/2/38
C-406/10. sz. ügy (SAS Institute Inc. kontra World Programming Ltd.):
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:62010CJ0406:HU:NOT
C‑393/09. sz. ügy (Bezpečnostní softwarová asociace):
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:62009CJ0393:HU:NOT

Ha kérdése van, szívesen állunk rendelkezésére elérhetőségeinkbármelyikén.

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.