panelarrow

Szerzőijog.com

Szoftverek, zene, film szerzői jogai. Jogszabályok, információk

Szerzői Jogi Reform

A törökök 150 évig korlátozták az európai jogokat, a szovjetek 70 évig. A szerzői jog a kettő közötti dátumot vette célba, épp itt az ideje, hogy a jogok egyensúlyát követelve az internetes társadalom mederbe terelje a haszonélvezőket, akik persze elsősorban nem maguk a szerzők.  Egy feltaláló maximum 20 évig, fenntartási díj fizetése ellenében tarthatja meg kizárólagos jogát egy-egy országban. Nem indokolt, hogy a szinte mindenre ráfogható szerzői jog alapján akár 150 évig legyen egy esztétikai élményt talán nem nyújtó karaktersorozat díjmentesen és kéretlenül, több országban is védett. Ugyanakkor a szoftverszerzőket is e kalap alá vették: egy ügyes tinédzser két évig élő szoftvere is díjmentesen védett akár 130 évig a Berni Egyezmény 165 országában. A szoftverszerzők rövid, de hatékony védelemre vágynak, nincs szükségük 130 éves, használhatatlan üveggyöngyre.

A szerzői jog újabb nemzetközi egyezménnyel akarja kiterjeszteni jogait, holott már eddig is túlterjeszkedett a reális szükségleteken. A javaslat a következő:

Mivel a parttalan szerzői jog a 21. századi társadalmak szabadságát veszélyezteti, csak olyan szerzői jog kaphasson hosszabb védelmet, amely regisztráción alapul (az EU-ban egy szerzői jogi perhez jelenleg nem kell regisztráltatni a művet).

A részletek kidolgozását nemzetközi szinten kellene megtenni, hiszen a szerzői jog számos nemzetközi egyezményt érint (pl. TRIPS, Berni Egyezmény), kiindulási alapként az alábbiakat javasoljuk.

Az oltalom kiindulási dátum lehetne az oltalom területén az első nyilvánosságra jutás napja.
Ezután az ezt követő egy évig ideiglenes oltalmat kapna a mű minden esetben a mű keletkezésére visszamenő hatállyal. Erre az ideiglenes jogra maximum 5 évig lehetne hivatkozni. Ilyenformán a mű keletkezésétől a nyilvánosságra jutást követő egy évig regisztráció nélkül is automatikus oltalmat kapna minden szerzői mű.

A nyilvánosságra jutást követő maximum egy éven belül a szerzői művet digitálisan olvasható formában  be kell nyújtani egy Nyilvántartó hatósághoz, és regisztráltatni kellene a Nyilvántartónál (Magyarországon ez az SZTNH, az EU-ban az OHIM, nemzetközi szinten a WIPO lehetne), és szükség szerint el kell juttassa a művet egy közös jogkezelő szervezethez. A nemzeti Nyilvántartónál, hasonló módon  Európai Uniós oltalmat és/vagy nemzetközi oltalmat (egy nemzetközi egyezményhez tartozó országokra kiterjedő oltalmat) is igényelhetne. Európai Uniós vagy nemzetközi igény esetén a bejelentés alapadatait angolul is be kell nyújtani, a Nyilvántartónak pedig európai és nemzetközi lajstromba is be kell vezetnie, és meg kell osztania az EU és nemzetközi Nyilvántartóval.

Az oltalom egyszeri regisztrációval 20 évig élne az első nyilvánosságra jutás dátumától. A lejáratot megelőző egy évvel a lejáratot követő fél évig az oltalom meghosszabbítható két alkalommal, feltéve, hogy a szerző (társzerzőség esetén legalább egy szerző) még él a meghosszabbítás, vagy a 20. évforduló napján. Az oltalom hosszabbítását egy alkalommal emelt díjazás ellenében a szerző örököse is kezdeményezheti. Az oltalom hosszabbítását emelt díjazás ellenében kezdeményezheti a szerzőn túl a vagyoni jogok birtokosa is.

Az első bejelentést követően a mű formai vizsgálaton esne át, de a Nyilvántartó nem vizsgálná azt tartalmilag, azaz, hogy valóban megfelel-e a szerzői jog követelményeinek, tehát eredeti és önálló alkotás-e. Ezt csak külön felszólalási (regisztrációt követő 3 hónapig) vagy törlési eljárás során vizsgálná a Nyilvántartó. Törlésre az illetékes bíróságnak is lenne lehetősége egy bitorlási perben, ellenkereset esetén. A nemzeti törlés mindhárom lajstromot érintené (nemzeti, EU, nemzetközi).

Az alkotások szerzői jogát az egyéves türelmi időszakot követően kötelező lenne jelölni a Copyright jellel a művön,  az oltalmi idő kezdetének évszámával, és szükség szerint a regisztrációs számmal.

A regisztráción alapuló oltalom előnye, hogy csak a tényleges értéket jelentő alkotások kerülnének oltalom alá, ezek viszont ellenőrizhető formában; tehát meg lehetne győződni egy kutatással a védett oltalmakról.

Szoftverek jogvédelme

A fenti szerzői jog a szoftvereket is megilletné, továbbra is, mint írásműveket. A regisztráció beadási anyagában lehetőség lenne egy tetszőleges rész eltitkolására, maszkolására (fekete dobozként való benyújtására), de erre a részre nem terjedne ki a szerzői oltalom (az US rendszerhez hasonlóan).

Tekintve, hogy a szoftverszerzők nincsenek kisegítve egy kéretlen, és akár 150 évig tartó „írásmű” oltalommal, az eddigi lehetőségeken túl számukra egy kiegészítő iparjogvédelmi oltalom kialakítása lenne szükséges. A szoftverszerzők részéről elsősorban ilyen szellemi tulajdonvédelemre lenne igény, nem a szerzői jogra, mindamellett az új oltalmat a szerzői jog mellett és nem helyett képzeljük.

A szoftver első nyilvánosságra jutását követően fél évig lehetne benyújtani regisztrációra a szoftvert a Nyilvántartóhoz, hasonlóan a fent bemutatott eljárással, azaz EU és/vagy nemzetközi oltalom is igényelhető lenne. A Hivatal nem vizsgálná a szoftver eredetiségét és önállóságát csak külön felszólalási (regisztrációt követő 3 hónapig) vagy törlési eljárás során. Törlésre az illetékes bíróságnak is lenne lehetősége egy bitorlási perben, ellenkereset esetén. A nemzeti törlés mindhárom lajstromot érintené (nemzeti, EU, nemzetközi).

Az oltalom három évig tartana, amely a szerzői jognál ismertetett szabályok szerint két alkalommal hosszabbítható lenne.

Az oltalom a fenti időszakban a szoftverre, mint írásműre is kiterjedne, és ugyanezen eljáráson belül lehetne igényelni a 3 x 20 éves oltalmat is. A 3 x 3éves időtartamú oltalom azonban nem csak a szoftvert, mint írásművet védené, hanem a szoftvert, mint műszaki vagy üzleti megoldást is. Nem a szoftver célját, és ötletét védené, hanem a megoldás módját.

A megoldás módjának bemutatásához egy főigénypont lenne szükséges, amelyhez esetleges későbbi korlátozást segítő aligénypontok csatlakozhatnának, amelyek értelmezéséhez rövid leírás és rajz vagy folyamatábra csatolható. A Hivatal csak formai vizsgálatot végezne az igénypontokkal kapcsolatban (részben hasonlóan az US design patenthez, de annál kicsit bővebb formában).

A szoftverszerző szabadon dönthetne, hogy a feltételek fennállása esetén az eddigi módon védjeggyel, ahol lehet szabadalommal, illetve regisztrált szerzői joggal vagy a vázolt „szoftver oltalommal” (vagy akár ezek mindegyikével) védi ésszerű ideig alkotását.

Úgy véljük, hogy a fenti két változtatás és az ACTA elutasítása eredményesen szolgálná a 21. századi internetes társadalom igényeit.

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.