panelarrow

Szerzőijog.com

Szoftverek, zene, film szerzői jogai. Jogszabályok, információk

Közös Jogkezelő

A szerzői jogok műfajtól, illetve felhasználási módtól függően esnek a közös jogkezelő intézményének fennhatósága alá. A tömeges felhasználás miatt a szerző általi egyéni jogérvényesítés sok esetben mára már lehetetlenné vált. Vegyük csak azt az egyszerű példát, amikor egy filmet a Föld különböző pontjain levetítenek. Fizikai képtelenség, hogy a film előállítója, producere stb. alkalmanként egyesesével érvényesítse jogait. A közös jogkezelők alaptevékenysége tehát a műfelhasználások engedélyezése.

A gyakorlat megkülönbözeti az úgynevezett „kisjogos” és „nagyjogos” felhasználási módokat.Kisjogos felhasználási módok azok, ahol az aránytalan nehézségek elkerülése végett a mű felhasználására az engedélyt a közös jogkezelő adja, míg nagyjogok esetében az engedélyt kizárólag a szerző biztosíthatja egy felhasználási szerződés keretében. A közös jogkezelést általában törvény írja elő, azonban lehetséges annak önkéntes igénybevétele is, ezt nevezzükönkéntes jogkezelésnek.

Az egyesületi formában működő közös jogkezelő szervezetek attól függően járnak el, hogy milyen szerzői jogról beszélünk. Leginkább zenei és irodalmi művekhez köthető a tevékenységük.  Pontosabban „közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a filmelőállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.”

A kis- és nagyjogos felhasználási módok közös tulajdonsága, hogy mindkét esetben a felek a felhasználási módokról, díjigényekről felhasználási szerződések kötésével állapodnak meg, ám a kisjogos műveknél a jogosulti pozícióban a szerző helyett a jogkezelő áll. Ha a jogszabály az adott felhasználást közös jogkezelés hatálya alá sorolja be, akkor a felhasználásra adott engedély valamennyi, a jogkezeléssel érintett szerző műveinek előadására feljogosítja a felhasználót, azon szerzők műveinek előadására is, akik nem tagjai az egyesületnek.

A közös jogkezelők által kötött felhasználási szerződéseknél az egyes felhasználási módok esetében a fizetendő jogdíj összegét rendszeres időközönként előre megállapítják a szervezetek évente megjelentetett „jogdíjközleményeiben”. A szerző a jogdíjak felosztásátkövetően (ugyanis bizonyos összeget az adott szervezet mindig levon a jogdíjból pl. kezelési költség, kulturális-szociális célt szolgáló összeg) az őt megillető összeghez hozzájut, de előzetesen arról nem mondhat le, csupán a felosztást követően. Be kell fizetnie a szerzői jogdíjat a közös jogkezelő szervezet felé magának a szerzőnek is, akkor, ha saját művét a közös jogkezelés körében használja fel.

Bármilyen típusú felhasználásról legyen is szó, fontos, hogy az átdolgozás joga mindig a szerzőhöz tartozik. A közös jogkezelő közreműködésével történő felhasználás csak a műváltozatlan formájának megtartásával történhet. A jogkezelés egyébként nem csak egyedi művekre vonatkozhat. A kiterjesztett közös jogkezelés révén egy műfajon belül a világ összes művére vonatkozó felhasználás is adható. Ha például a felhasználó engedélyt kap egy adott műfajtára, akkor jogosulttá válik a felhasználásra a jogosult (szerző) minden olyan műve tekintetében, ami abba a műfajba sorolható.

Az egyesületi tagság tehát nem feltétel a közös jogkezelő igénybevételéhez, illetve a fennálló tagság is megszüntethető nyilatkozattételi formában.

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.