panelarrow

Szerzőijog.com

Szoftverek, zene, film szerzői jogai. Jogszabályok, információk

Filmalkotás

A „film és más audiovizuális produkciója” két fő részre bontható. Egyrészt a műsorra, ami lefed minden televíziós műsorszámot; a hang vagy kép összekapcsolódó zárt egységet alkotó vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttese televíziós műsorsugárzás esetén. A másik pedig az egyéni és eredeti alkotói tevékenység eredményeként létrejövő filmalkotás. A filmalkotásból eredő szerzői jogoknak három féle jogosultját kell megkülönböztetni. Egyrészt a filmalkotás szerzőjét, melynek formái többek között a forgatókönyvíró, operatőr vagy figuratervező. A szerzőtől el kell választani a filmalkotás előállítóját, aki nem minősül szerzőnek, de a szerzői jogokkal általában ő rendelkezik, mivel szerződéses keretben a jogokat a szerző legtöbbször átruházza az előállítóra. Végül külön kategóriaként kezelendők a televíziós szervezetek.

Az említett szerződéses formát nevezzük megfilmesítési szerződésnek (1999. évi LXXVI törvény; 66. §), ami tehát a szerző és a film előállítója között jön létre. A megfilmesítési szerződés az általánosabb formájú felhasználási szerződéshez képest sajátos eltérésekkel rendelkezik, mint például a jövőben megalkotandó műre vonatkozó felhasználási szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. A megfilmesítési szerződés esetén ez az időtartam 6 hónap.

A megállapodásban a szerző átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot díj ellenében, kivétel a közös jogkezelésben érvényesülő egyes díjigényeket. Ezek nem kerülnek átruházásra, hanem felmerülő igényeit csak a közös jogkezelő útján érvényesítheti, aminek a kondíciói fentebb ismertetésre kerültek. Ezek a kivételek a következők. A terjesztés jogán belül a mű nyilvánosság részére történőhaszonkölcsönbe adás, illetve a mű bérbeadással történő terjesztése. A mű nyilvánossághoz való közvetítésének jogát illetően pedig csak közös jogkezelő útján adható engedély anyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésre, végül atöbbszörözés joga tekintetében is csak ilyen jogkezelő egyesület útján lehet a díjigényt érvényesíteni.

Minden felhasználási módban külön-külön díjazás illeti meg a szerzőt. Azonban a szerződés megkötése olyan kötöttségekkel is jár, miszerint az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést a szerző. Ez a korlátozás kiterjed a rajz- vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint – a felek megállapodása esetén – a szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.

Az elmondottakból a szerzők számára relevanciával bír az, hogy a jogi szabályozás ketté bontja azokat a jogokat, amikkel kapcsolatban a szerző saját maga érvényesítheti az igényeit, illetve ahol a díjigényeit csak közös jogkezelő útján realizálhatja. A közös jogkezelők által kötött felhasználási szerződéseknél az egyes felhasználási módok esetében a fizetendő jogdíj összegét rendszeres időközönként előre megállapítják a szervezetek évente megjelentetett „jogdíjközleményeiben”.
A FilmJUS Jogdíjközlönye:
http://www.filmjus.hu

Az Artisjus Jogdíjközlönye:
http://www.artisjus.hu

Jogesetek az SZJSZT előtt:
– jogdíjak
– filmművészet

Egyösszegű átalánydíjas díjazás egy konkrét esetben:
http://www.sztnh.gov.hu

Arányos díjazás a gyakorlatban:
http://www.sztnh.gov.hu
http://www.sztnh.gov.hu

A felhasználási módokról itt olvashat:
http://www.mie.org.hu 

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.