panelarrow

Szerzőijog.com

Szoftverek, zene, film szerzői jogai. Jogszabályok, információk

ACTA egyezmény

Mit is jelent az ACTA?

ACTA: Anti-Counterfeiting Trade Agreement- vagyis Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás

Az Egyezmény célja

Az utóbbi évtizedben az interneten terjedő kalóztermékek határon átnyúló kereskedelmének elburjánzása miatt 2007-től kezdetét vették egy országok kooperációját igénylő, világszintű megállapodás tárgyalásai, melyeknek végső célja egy olyan egyezmény létrehozása volt, ami sikeresen tud fellépni a termékhamisítás ellen, illetve eredményesen tud védelmet biztosítani a szerzői jog számára. Ennek az éveken át húzódó folyamatnak a végterméke lett az ACTA, vagyis a Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás, ám az aláíráshoz vezető út korántsem nevezhető gördülékenynek, sem pedig bírálattól mentesnek.

A részes felek

A tárgyaló felek- vagyis az Európai Unió és tagállamai, Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok- célja tehát a kalózkodás és hamisítás elleni fellépés területén a nemzetközi együttműködés megerősítése volt a szerzői jog égisze alatt. Tizenegy tárgyalási fordulóhoz volt szükség, hogy a megállapodás szövege létrejöhessen. Többek között ez is jelzi, hogy milyen nehéz is volt a közös hang megtalálása egy mindenkit kielégítő megoldás keresése során. Az egyezmény aláírásának első köre 2011. október 1-jén nyolc ország részvételével zajlott (USA, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr), melynek során az Európai Unió kivonta magát az aláírók köréből. Az EU részéről tanúsított magatartás valószínűleg Amerika kényszerítő akaratának tudható be, hiszen nem volt titok, hogy célja egy a Digital Millenium Copyright Act világméretű változatának létrehozása lett volna, ám az általa támasztott szigorú előírások iránti igényéből hamar alább adott (na persze visszafogott mértékben), teret engedve az internet világára vonatkozó kereskedelmi megállapodás érvényesülésének.

Az Unió csatlakozása az aláírok sorába

2012. január 26-án Tokióban végül az Európai Unió beadva derekát aláírta az immáron végleges szöveget tagállamaival együtt (kivétel: Németország, Hollandia, Ciprus, Szlovákia, Észtország), melyeknek együttműködése azért volt nélkülözhetetlen, mert a megállapodás olyan területekre is kiterjed, mint a büntető politika (tekintettel a hamisításra és a kalózkodásra), amely nemzeti hatáskörbe tartozik. Fontos megjegyezni, hogy habár az aláírás megtörtént, de a ratifikációra, vagyis a megállapodás jóváhagyására még várni kell, mert ahhoz legalább 6 állam jóváhagyása szükséges. Ennek talán oka lehet az a tiltakozási hullám, amely az ACTA-ra való válaszadás volt a társadalom részéről. Lengyelországban és Írországban is demonstrációkat szerveztek, sőt még az Európai Parlament megbízottja, Kader Arif is lemondott posztjáról, amelynek keretében ellenőrizte a szerzői jog védelméről szóló megállapodás megkötésének folyamatát.

És a nyilvánosság?

Az aláírás sikerességét az is nehezítette, hogy a tárgyalások szigorúan zárt keretek között zajlottak, a nyilvánosság teljes kizárása mellett. Mindez azzal volt indokolható, hogy a megállapodást kereskedelmi megállapodásnak minősítették, ám ha tárgykörét tekintjük ez a döntés egyáltalán nem volt indokolt, helyesebb lett volna beilleszteni a nemzetközi szerződések közé. Mindez Amerika érdekében állott, ugyanis a tengeren túl a kereskedelmi egyezmények aláírása elnöki hatáskörbe tartozik, ami egyben azt is jelenti, hogy ezekben az esetekben a Kongresszus jóváhagyására nincs szükség. A zárt tárgyalások folytatásával azon civil szervezetek lettek kizárva, amelyeket a leginkább érintenek a megállapodás pontjai. Ebből akár arra is lehetne következtetni,- mint azt sok bíráló tette- hogy a résztvevők, mint egy egységes világhatalom, önkényesen cenzúra alá akarták venni az internetes kommunikációt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tárgyalások folyamán elsőként 2010-ben már a nyilvánosság számára is elérhető tették az ACTA tervezetét, majd 2011. áprilisban a végleges szöveg is elérhető vált.

Előnye

Az ACTA kötelező és opcionálisan alkalmazható szabályokat tartalmaz, amelyek közül csak a kötelező szabályoknak való megfelelésnek kell eleget tenni. Ennek alapján nem szükséges sem a hazai, sem az uniós szabályozás módosítása, a ratifikáláson kívül további jogalkotói tevékenységet nem igényel az ACTA adoptálása. Erősíti továbbá a szerzői jogok jogosultjainak a védelmét nem csak az Európai Unióban, hanem azon kívül a harmadik országokban is, valamint megnehezíti a kalózkodás és a hamisítás bűncselekményét az internet világában.

Kritika az ACTA-val kapcsolatban

Bár az ACTA kifejezetten nem írja elő az internetszolgáltatók számára, hogy a szerzői jogot megsértőket tiltsa el az internetes kapcsolatától, de súlyos terhet ró az internetszolgáltatókra azzal a rendelkezéssel, mellyel felelősségre vonható válnak az ügyfeleik tetteiért. Tehát az internetszolgáltatók mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy felelősségre vonásukat megelőzve ellenőrzésük alatt tartsák az emberek világhálón történő felhasználását. Mindennek hatása olyan messzemenő következtetések levonására engedhet, mi szerint akár ok nélkül, tehát jogsértés tényének bekövetkezése nélkül, automatikusan és titokban lehet nyomozásokat folytatni a felhasználókról, amely a magánszféra teljes megsértését jelentheti. A mihez tartások végett, ez persze nem jelenti azt, hogy az adatok bárkinek, bármikor kiszolgáltathatóvá válnának, hiszen ha a hatóságok kötelezik is adott esetben az internetszolgáltatót a szándékosan jogsértő felhasználók adatainak átadására, minden esetben szükséges a jogosult megalapozott kérelme, amely megindítja az eljárást, illetve azon tény igazolása, hogy az adatszolgáltatás a jogai védelmében történik, egy jogsértés elleni fellépés keretében.

Továbbá sokan kritikusan fogadták azt is, hogy az ACTA a szerzői jogok megsértését kriminalizálja. Olyan védett tartalmaknak terjesztését nyilvánítja bűncselekménynek, amelyek nemcsak kereskedelmi szintűek, de széles körűek is, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy közösségi oldalon posztolt információ is például ilyen védett tartalomnak minősülhet.

Be kell ismerni, hogy a fájlcserék ilyen szigorú korlátozása nem megoldás a hamisítás elleni küzdelem során, nem szabad megfeledkezni azok járulékos előnyeiről, mint például a széles körben terjedő ismertség megszerzéséről.  Sajnos az ACTA-val kapcsolatos azon kortévesztő aggályok, amelyek a digitális világ fejlettségéhez való hozzáigazítás hiányáról szólnak egyáltalán nem alaptalanok, ugyanis a megállapodás nincs tekintettel a 21. századi internet hálózatokra épülő igényekre, és a járulékos kihívásokra a 20. század megoldásait próbálja ráerőszakolni.

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.